Karneváli vígasságok Szardínián
nyári programajánlattal 2.rész
Sa Sartiglia – Oristano karneváli lovasjátékai
(2019. március 3. és 5.)
Oristanóban és környékén már a kereszténység előtti időkben is tartottak népi eredetű tavaszváró rítusokat, amik a kereszténység elterjedésével más elemekkel gazdagodtak.
A spanyol uralom alatt pedig egészen átalakultak és a lovagi világ szokásait vitték tovább több változtatással a mai napig. Ahol lovagok vannak, ott persze a lovak sem hiányoznak. Szardínián pedig a lovak már a római korban megjelentek. A helyiek innentől nagy büszkeséggel tenyésztették és tartották a lovaikat. A történelem folyamán mindig is rendeztek lovagi versenyeket, de a halálesetek és a komoly sérülések miatt a keresztény egyházi vezetők nem nézték jó szemmel, sőt be is tiltották ezt a gyakorlatot.
Még mindig távol vagyunk a Sartiglia mai rituáléjától, és ahhoz, hogy megértsük, el kell távolodnunk Szardíniától és képzeletben egészen a középkori Spanyolországig kell repülnünk, ahol a IX. században a mór hódoltság alatt egy granadai emír élesztette újra a lovas ügyességi bemutatókat, méghozzá Keresztelő Szent János ünnepe alkalmából keresztény alattvalói szórakoztatására. Erre a célra helyszínként hosszú utcákat jelöltek ki, ahol a házak erkélyéiről a nemes hölgyek is megtekinthették a játékokat. Az ügyességi verseny egyik szórakoztató eleme az volt, hogy a lovagoknak lóháton száguldva kardjukra kellett fűzni egy felaggatott gyűrűt – a Sartiglia név feltételezhetően erre utal –, majd ezt átnyújtották a kiszemelt dámának.
Na, de hogyan is került a lovagi torna Szardíniára?
A XI-XIII. században a keresztények több nagyobb hadjáratot is indítottak azzal a törekvéssel, hogy a muzulmánok terjeszkedését visszaszorítsák.
Ezen időben a mórokat is ki akarták verni egy kisebb hadjárattal az Ibériai-félszigetről.
Itt találkozhattak újra a keresztény lovagok ezzel a szokással, amit aztán otthon életre hívtak jeles alkalmak – mint hercegi esküvők, születések, győzedelmes csaták – megünneplésére. V. Károly német-római császár, egyben Szardínia királya uralkodásának idejéből származik az első írásos emlék a város dicsőséges múltját felidéző Sartiglia megrendezéséről,
melynek szervezését ebben az időben a városvezetés intézte, majd később a két fő helyi céh, a parasztok céhe és az ácsok céhe gondjaira bízták.
Szerencsére itt is gondoltak azokra az érdeklődőkre, akik a nyár folyamán tudnak csak ide eljutni: Oristano júliusban és augusztusban is rengeteg alkalmat nyújt a népviselet, a hagyományok, a helyi ízek megismertésére, a téli Sartiglia kistestvére, a ifjak nyári Sartiglieddája Torre Grande hosszan elnyúló homokfövenyén a lenyugvó nap fényeinek díszlete előtt zajlik az augusztus 15. előtti vasárnapon egy több napos eseménysorozat keretében.
Carrasciali Timpiesu – karneváli színkavalkád Tempio Pausaniában
(február 28. – március 5.)
Minthogy az első két farsang bemutatásán nagyon elidőztem, ezt a karnevált csak röviden írom le, bár 2018-ban az olasz kulturális örökségért és az idengenforgalomért felelős minisztérium látványosság és vonzerő szempontjából a hatodik helyre sorolta az olasz farsangi felvonulásokat összehasonlító listán.