A Cagliariban élők életének 10 alappillére I.Rész

Szerző: | Szardínia szállás

Lássuk az első 5 ledönthetetlen, elnyűhetetlen alappillérét a cagliari identitásnak

Tudnivaló, hogy minden városnak megvannak a maga mítoszai, legendái és kedvelt helyei, de legfőképpen minden városnak vagy lakóközösségnek megvannak a ledönthetetlen alappillérei, amikben hisz az idő múlása és a bekövetkező változások ellenére is. Cagliari is rendelkezik ilyenekkel, és az átlag cagliari lakos előszeretettel folyamodik hozzájuk, ahányszor csak külső és belső szükségét érzi azonosságtudatának megerősítésére.

1.

A Poetto

Az átlag cagliari városlakó szerint Cagliariban egész évben élvezhető a napsütés és a tenger. A Poetto partja fölé méltóságteljesen emelkedő Sella del Diavolo (Ördög nyerge) szirt vonala éles határt húz Cagliari strandja köré. A város lakosai ellentmondásos módon viszonyulnak a Poettóhoz: az évszakok váltakozásával, a tenger által esetlegesen itt-ott felhalmozott homokbuckák és a természet pillanatnyi alakítgatásai miatt hol dícsérik, hol szidják, de a városi strand mindig is előkelő helyet foglal el a helybéliek szívében, ahová különféle okokból látogatnak el: a nyári évad alatt kidolgozott idomok mutogatásától kezdve a kellemes, napsütötte téli vasárnapokon pedig a szirt békés szemléléséig, de ne feledkezzünk meg az utóbbi években az újonnan kiépített sétányba beleszerető sportkedvelő közönség részére oly fontos sokféle atlétikai foglalkozásokról és amatőr kerékpározásról. Mindenesetre a Poetto Cagliari lakosai számára szent és sérthetetlen, és semmi nem akadályozhatja őket hogy az év bármely napján kellemes sétát élvezzenek a tengerparti sétányon.

2.

Pizzácskák leveles tésztából

Két réteg leveles tészta paradicsomszósszal bőségesen megkenve, kapribogyó, só és már mehet is a sütőbe. Kevés hozzávaló elég ahhoz, hogy az átlag cagliari lakosnak leírhatatlan örömet okozzunk. A reggeli cappuccino vagy a déli pohár sör mellé kínálva a pizzácskák a átlag helybéliek hivatalos éhségűzőjének számít, amit hiába próbáltak elterjeszteni Európa szerte, aligha tudott kitörni Szardínia déli megyéinek határvonalán túl. Valahogy sosem nyerte el az “idegenek szívét, de az is könnyen megeshet, hogy Cagliari levegője teszi csak ennyire ízletessé.

3.

Gigi Riva

Ami Nápolynak Maradona, Rómának Totti, azt Cagliarinak Gigi Riva jelenti. Félistenhez hasonlítható, Mennydörgésnek keresztelték át. Röviden összefoglalva ő volt az aki a világ átlaggyermekének álmát valóra váltotta azzal, hogy a saját szülővárosának focicsapatát a futballtörténet néhány legerősebb csapatát megelőzve megnyerje a nemzeti bajnokságot. Mindezt Olaszország legszegényebb és leginkább peremre szorult tartományának, Szardíniának kis székhelyéből indulva. Mikor talán majd háromszáz év múlva Gigi Rivára terelődik a szó, nem a futball vagy a sport történetével kötődik majd össze. Maga lesz a történelem, talán kissé hőskölteményszerű történet. Ez önmagában elegendőnek tűnik, hogy Gigi Rivát a cagliari lét tíz alappillére közé soroljuk.

4.

A flamingók

Minden városnak megvan a maga állatszimbóluma: Rómának a nőstényfarkas, Torinónak a bika, és így Cagliarinak a flamingó. Igazság szerint Cagliari történelmi állatszimbóluma az elefánt, de az is igaz, hogy még senki nem látott elefántot végigdübörögni a Garibaldi utcában, míg más olasz városról sem tudunk, ahol olyan népes flamingópopuláció honolna, mint Cagliariban. Míg Velence egét galambok tarkítják, addig itt flamingók röpködnek, amik véleményem szerint sokkal szebbek és elegánsabbak. És valljuk be őszintén, ki az, aki ne merengne el a flamingók röptének szépségét csodálva egy kellemes nyári estén?

5.

A tengeri sünök

Ez utóbbi években ezek az értékes tüskésbőrűek egyre kisebb számban vannak jelen Szardínia tengereiben. Ennek az oka pedig egészen egyszerűen az, hogy Cagliariban ezt az állatkát a világ legfinomabb fogásának tartják: pirítósra, spaghetti feltéteként, vagy csak önmagában kikanalazva, a tengeri sünök örök idők óta a szárd székhely kulináris hagyományának részét alkotják. Cagliariban tengeri sünt enni olyan, mint Firenzében pacalos szendvicset, a lampredottót, vagy Palermóban hússal töltött rizskrokettet, az ún. arancinót. Ez a tény a város egyik intézményévé emeli és joggal vesszük be a 10 alappillér közé. De ahhoz, hogy a jövőben is élvezhessék ezt az eledelt, meg kellene érteni, hogy fontos lenne, lemondani néha egy-egy tányér tengeri sünös spaghettiről, ha nem akarjuk valamikor a jövőben ezt a cikket frissíteni és a 10 alappillért 9-re csökkenteni.